2012. február 6., hétfő

München 1. teljes nap

Ugye elözö este erkeztem, arrol irtam, hogy kedvesen fogadtak. Szarra untam magam a vonaton. Becsben felszallt egy "kicsi" torok csalad, es a legkisebbik gyerek megallas nelkul orditott. A mellettem ülö csajjal egyszer egymasra neztunk, es mindketten kesz voltunk. A csaj el is ult onnan. Itt tok kedvesen fogadtak, tenyleg. Anyuka egyböl kerdezte, hogy ehes vagyok, mert ha igen, csinal nekem valamit. Eleg keson ertunk haza, mert 1 ora az ut igy esetfele a centrumbol a hazig. A vonat nem kesett, elobb ert be par perccel Munchenbe. Amin meglepödtem, hogy nem anyuka jött ki ertem, hanem Olga (elözö au pair).

Tegnap reggel sorba keltek fel az emberek. Az elso Luisa volt, vele kelt az apja is. Lent neztek a tv-t. Luisa nagyon hangos. Nem akar enni, nem akar aludni, nem akar tanulni. Problem child. Olga megmutogatta a dolgokat, oroszul beszel hozzam en meg nemetul valszolok. :) Jol kijovunk. Reggeliztunk, elmosogattunk a mosogatogeppel. :) Mona (anyuka) is jo fej, de Richit (apuka)nem ertem. Ugye o rendesen beszeli a nemetet, nem kulfoldiul, ahogy en is, es ot nehezen ertem meg. Meg gyorsan is beszel. Olgäval bementünk a varosba. Kicsit nezelödtünk, beültünk Olga szerint egy kavezoba, de etterem volt. Aztan kiderült, hogy ö a pasijaval fog talalkozni. Mondom, de jo. Aztan megjelent a srac unokatesoja. Mindenki megitta a magaet, aztan elmentunk a Mercedesbe. 3 emeletnyi csilli-villi merci. Csinaltam par kepet, de ugye telefonnal, nem tudom mennyire sikerültek. Aztan Olga telefonalgatott a baratnojevel, na azzal is talalkoztunk, visszamentunk abba az etterembe, ahonnan eljottunk. Odajott a csaj. Ö is ukran, mint Olga. Az etteremben pont szülinapot ünnepeltek, iszonyat hangos volt. Nem hallottam, mit mondanak nekem, tuti azt hittek nem ertem. Persze volt is , amit nem ertettem, de azert nem olyan sok. Ott ültünk egy kicsit, en mar rohadt faradt voltam, plane, hogy nem tudtam olyan sokat aludni. Mindig ez van uj helyen. 1korul indultunk, aztan 8 utan ertunk haza. Aztan ott meg azon filoztak, hogy hova menjunk. Mondom, uristen, csak menjunk haza. Aztan vegul hazamentunk, Olga pasija vitt minket haza.
Ja, vicces volt, hogy Olga mutogatta a metro, mi hogy merre meddig. En meg nem akartam mondani, hogy azert nem vagyok teljesen hulye, Pesten is van metro, ugyanez a szisztema. Meg a jegyeket kell megneznem, mert az nem tiszta, hogy mi micsoda. Annyi fele fajta van. Meg az is vicces volt, hogy Olga magyarazta, hogy haza akarok menni, akkor melyik iranyba kell mennem. De nekem a haza meg Magyarorszag. :) Igy kicsit nem ertettem mit mond (mert ez ellenkezö iranyt mondogatta) aztan leesett, hogy neki ez mar haza, nekem meg nem. :)
Ami nekem nagyon fura. Nincs függöny. Sehol. A bejarati ajto meg... Csak pislogtam, amikor meglattam. Koddal lehet bejonni. Amit me'g nem tudok. :)

Viszont tok jo volt a tegnapi napban, hogy talalkoztam uj emberekkel (akikkel mar nem fogok miutan Olga elmegy :) ).

Meseljtek, mizu otthon. Sok ho van? El van mindenki barrikadozva a hotol? :)


Jo szelet es esemenymentes szolgalatot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése